A gyógypedagógiai lovaglás célja „a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, esetenként mozgássérült, magatartászavaros, hiperaktív, valamint beszédproblémákkal küzdő, esetleg inadaptált gyerekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által” (Bozori, 2005).

     A ló mediált pszichoterápia (más néven: ló asszisztált/facilitált vagy lovas pszichoterápia) a lovas terápia legfiatalabb ága. A ló – páciens - terapeuta háromszögében zajlik, melyben a ló, mint koterapeuta, lendíti előrébb a terápiás folyamatot A ló asszisztált pszichoterápia alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kezelésére, így affektív, depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, szenvedélybetegek terápiájában is eredményesen használható (Bozori, 2005.)

     A hippoterápia orvosi javaslat alapján lóháton végzett, neurofiziológiai gyógytorna kezelés. A hippoterápia indikációi elsősorban neurológiai, illetve neuro-traumatológiai kórképek, tünetek, mint például a központi idegrendszeri eredetű bénulások, mozgászavarok, izomtónus zavarok, koordinációs és egyensúly problémák (Rétháti – Kalina, 2007).

 

     Az ember és ló közötti kommunikációs és fizikai mezőt, mint személyiségformáló teret napjainkban egyre több helyen használják fel egyének illetve csoportok fejlesztésére. 

A lóval közösen végzett munka „átvitt értelemben” egy (még nem standardizált) projektív tesztnek is tekinthető, melynek lényege (a pszichológia területén belül) a kliensnek bemutatatott ingerre adott reakció kódolása és a már meghatározott keretek között való értelmezése. 

 

A ló (mint inger) a terápiás folyamatban: 

• egyfajta kihívás, amely a személy alapvető megküzdési mechanizmusait fogja előhívni

• egy „megértő társ” aki a feltétel nélküli elfogadásával bíztatja a személyt a továbblépésre

• motiváló erő, amely szinte megköveteli a határozott előrelépést 

• a figyelem fókuszpontja – megragadja és meg is képes tartani a kliens figyelmét

A ló jelenléte által a kliensnek lehetősége lesz megtapasztalni és (amennyiben szükséges) fejleszteni:

• fizikai és lelki egyensúlyát

• saját önkontrollját illetve érzelmi kontrollját

• önbizalmát

• bizalmát

• türelmét

• Empatikus készségét

• mások és önmaga iránti felelősségérzetét

• Külvilág iránti érdeklődésének szintjét

• az optimális kockázatvállalás belátását

• megküzdési módok alkalmazását

• asszertivitást (önérvényesítést)

 

     A terapeuta pedig a ló és „lovas” közötti interakciós teret tölti meg tartalommal, értelmezéssel, valamint az ok – okozati kapcsolatot tárja fel a kliens számára. 

 

     Lovasterápiáról bővebben hallhat a 2010.április 9 – 11 között megrendezésre kerülő Pszinapszison (www.pszinapszis.hu), valamint a gyakorlati alkalmazást megtekintheti és kipróbálhatja többek között a Magyar Lovasterápiás Szövetség és a Pasaréti Honvéd Lovarda keretei között is. 

 

                          

                                                                                                                                                                 Veress Anna

                                                                                                                                                             viselkedéselemző