A PASARÉTI LOVAS HAGYOMÁNYŐRZŐ KHT. MEGALAKULÁSA

     A Honvédelmi Minisztérium 2005 novemberében úgy döntött, hogy a nagyhírű Honvéd Lovardát év végével takarékossági okokból bezárja. A Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht.-t 2005. december 12-én 20 magánszemély alapította kifejezetten azzal a céllal, hogy Lovardát – és a Lovardában akkor lévő többtucat lovat – megmentse. A Kht. az állami tulajdonú, a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő létesítmény lovardaként történő üzemeltetésére a II. kerületi Önkormányzaton, mint főbérlőn keresztül 5 éves időtartamra kapott lehetőséget egy határozott idejű albérleti szerződés keretében. Ahhoz, hogy az Önkormányzat képviselőtestülete biztosítottnak lássa a lovarda további működését, a Kht. tulajdonosainak 33 millió forint összegű bankgaranciát kellett nyújtania az Önkormányzat részére.

     Társaságunk a korábban zártkörűen működő, kevés tanítvánnyal, még kevesebb igazolt versenyzővel, ugyanakkor rendszeres költségvetési támogatással üzemelő lovardát 2006. január 1-től működteti piaci alapokon a következő fő célkitűzésekkel:
az eredményes működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése, biztosítása, rendszeres sportolási lehetőség biztosítása a lovaglás iránt érdeklődő fiatalok számára, a fiatalok nevelése, szabadidejének egészséges és hasznos eltöltése a társadalmi öntevékenység, a közösségi élet kibontakoztatása, a lovaglás iránt elkötelezett, illetve a sportolni vágyó lakosság részére a rendszeres sportolás, testedzés, versenyzés lehetőségének biztosítása, a sportolás iránti igény felkeltése,
a fogyatékkal élők rehabilitációját elősegítő terápiás lovagoltatás, a sportolók képzése, folyamatos felkészülésük biztosítása, a minőségi sporteredmények elérése feltételeinek megteremtése és fejlesztése, az utánpótlás-nevelés feltételeinek biztosítása, fejlesztése, az utánpótlás nevelése, hazai és nemzetközi sportkapcsolatok létesítése és fenntartása, részvétel a hazai és nemzetközi sporteseményeken, versenyek rendezése, részvétel a szövetségek és más sportegyesületek által rendezett sporteseményeken, bajnokságokon és versenyeken, a magyar honvéd lovasság és a lovassportklub-élet hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése, ennek érdekében a magyar honvéd lovasság hagyományainak ápolása, kapcsolattartás a lovas hagyományőrző egyesületekkel, részvétel a hagyományőrző programok megszervezésében.

     A közel százéves lovardában a lovaglás népszerűsítése, a minőségi sporttevékenység valamint a magyar civil és katonai hagyományok ápolása mellett fő célunk egy olyan sikeres és népszerű intézmény létrehozása, fenntartása és fejlesztése, mint amilyen az a hatvanas-hetvenes években „BHSE lovas szakosztály” néven vált ismertté és fogalommá – számos neves sportolót, olimpikont adva az országnak (lásd „A Lovarda 100 éves története”).

Annak érdekében, hogy sikeres sportolókat és a szabadidejüket értelmesen eltölteni képes fiatalokat neveljünk, nyitottá tettük a létesítményt. Elsősorban a gyermekekre és a fiatalokra helyezzük a hangsúlyt, az elődeinktől elsajátított fegyelmezett munka, szakembergárdánk és képzett iskolalovaink jelentik a garanciát a kitűzött cél eléréséhez.

MINDENKINEK KÖSZÖNJÜK!

 

Példaértékű sikerről szeretnék beszámolni minden lovat, lovaglást, sportot szerető embernek. Közel két hónap alatt a teljes reménytelenségből eljutottunk a lehetőségek kapujába és a kapu kinyílt.

Az előzményekről annyit, hogy november elején, mindannyiunk megdöbbenésére, híre ment, hogy a HM egyik napról a másikra bezárja a Honvéd lovardát. December 31-én elzárják a vizet és a gázt, lekapcsolják a villanyt, szélnek eresztik a dolgozókat és a sportolókat, a lovakat pedig érdemük szerint értékesítik. A megszűntetésnek hamar híre ment és a napilapoktól kezdve, rádióműsorokon át a „királyi” és kereskedelmi TV csatornákig számosan és folyamatosan foglalkoztak a témával. A lovarda fennmaradásáért folytatott küzdelem nagyon sok embernek lett a szívügye.

A II. kerületi Önkormányzat képviselőtestülete hetekig tartó előkészítő tárgyalások és egyeztetések eredményeképpen, második nekifutásra, december 29-i, rendkívüli ülésén egyhangú szavazással döntött az egyetlen napirendi pontról, miszerint a Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht. részére működtetésre bérbe adják a Hidász utcában található (leánykori nevén: Honvéd) lovardát.

„Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht. …..Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht …..”
Ízlelgetem a szavakat, próbálok mögéjük nézni. Vajon milyen tartalmat rejtenek? Mik azok az emóciók amelyek így fogalmazódtak meg? Milyen szándék rejlik bennük? Talán annak az igazodási pontnak a keresése, ami valahonnan a mellkasunk körkényéről kiindulva hajt minket és nem hagy nyugodni. És azokat sem, akik ezt még nem élték át, de tudják, hogy van és a részesei akarnak lenni.
A valóság persze sokkal racionálisabb. Minden tiszteletem azoké, akik a semmiből egy hét alatt teremtettek tárgyalóküldöttséget, Kht.-t, pénzt, bankgaranciát, üzleti tervet. Hála azoknak, akik a magánvagyonukkal állnak helyt, és hála azoknak is akik a „fillérjeikkel” szavaztak a Honvéd lovarda jövője mellett.
„Pasarét”….. a szerb pasa (legelő) és a német ried (rét, legelő) szavakból eredeztethető névből is tudható, hogy itt hajdan, a XIX. szd. elején, legelők voltak
„Lovas”….. azok mi vagyunk.
„Hagyomány”….. történelmileg kialakult, nemzedékről nemzedékre szálló, a társadalomban tartósan uralkodó nézetek, szokások, szimbolizált jelrendszerek összessége. Nagy lehetőség az élettől ezek őrzőinek lenni.
„Kht.”….. közhasznú társaság.

Tehát a „Pasaréti Lovas Hagyományőrző Kht.” tagjai egy tradicionális sport, nevezetesen a lovassport terén szerzett ismereteiket és tapasztalataikat kívánják a legjobb tudásuk szerint a köz javára fordítani, egyben nyitottak minden olyan kezdeményezés előtt, melyek beleillenek az alapító okiratban foglaltakba.
A Kht. létrehozását az motiválta, hogy a lovarda barátai kifejezhessék, nem akarnak közpénzen élősködni, komolyan gondolják, hogy a lovardára szükség van, felelősséget éreznek az itt lovagló gyerekekért, a lovakért és nem utolsó sorban az itt dolgozó emberekért. A Társaságnak feltett szándéka, hogy néhány év alatt felvirágoztassa a lovaséletet ezen a nagymúltú (valaha az ország legelitebb egyesületének számító) telepen, ahol számos bajnok, válogatott versenyző, olimpikon és a honi lovasélet mai vezetője nevelkedett az elmúlt 70 évben.

És most örül a szívünk, mert sikerült, mert a civilek kezdeményezte kétségbeesett, spontán mozgalom jogi formát öltött. Ez a valóban alulról jövő mozgalom nemes akaratú támogatókra lelt neves sportolók, sportvezetők, „öreg” honvédosok, városvédők és a média munkatársainak személyében. Természetesen semmilyen eredményre nem jutottunk volna, ha mind a helyi, mind a fővárosi önkormányzatnál nem érzik úgy a döntéshozók, hogy jó ügy mellé állnak. A HM képviselőinek meg különösen hálásak vagyunk azért, hogy komolyan vettek minket és, hogy a végrehajtandó parancs kereteit képesek voltak rugalmasan kezelni.
A lovarda megmenekült, azaz a fent említett Kht.-vá szerveződött civilek elnyerték a jogot, hogy (egyelőre) öt éven át működtessék azt.

        2005. december 31.

 

Falus Vera
a PLH Kht. egyik alapító tagja