Lovardánk története


Lovardánk története


1896 őszén nyitották meg a Pasaréti út és az Ördögárok között a Budapesti Császári és Királyi Hadapródiskolát. Az együttes épületcsoportja, nagy parkja, sportpályája, uszodája és lovaglópályája megfelelt a katonai kiképzésre. 1944-ig közel tízezer fiatal akadémikust avattak tisztté.

1947 - 1953 között Petőfi Akadémia néven tisztképzés folyt az épületekben.

1953 - 1958 között a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskola működött itt. Az intézmény megszüntetése óta az épület- és park-együttes a HM vagyonkezelésében maradt. A régi park és az épületek nagy része változatlan formában ma is látható. Először a Lovarda együttese, majd 2008 áprilisában a teljes terület fővárosi műemléki védettség alá került. A II. világháborúig a katonai kiképzés részét képezte a lovasoktatás. A Lovarda területén versenysport is folyt, kiváló magyar katonatiszt lovasok edzettek és versenyeztek, akik nemzetközi versenyeken és olimpiákon is képviselték Magyarországot. Az első nyilvános lovasversenyt 1908-ban rendezték.

1958-tól a Budapesti Honvéd Sport Egyesület Lovas Szakosztálya a Hidász utcába költözött korábbi helyéről, a Ludovikáról. Dr. Kollár Kornél vezetésével díjugratás, díjlovaglás, military és öttusa lovaglás folyt. A Honvéd-versenyzők - a magyar válogatott tagjaiként - sok sikert értek el nemzetközi versenyeken, olimpiákon, Európa-bajnokságokon és Világkupán.


Díjugratás

A Budapesti Honvéd lovasai a II. világháború után kiemelkedő szerepet játszottak a hazai díjugrató lovas sportban, a válogatott gerincét adták a Honvéd lovak és lovasok. Ebben az időben csak magyar tenyésztésű lovak álltak rendelkezésre, többségük nagy ugróképességgel és bátorsággal rendelkezett (Róbert Károly, Kemál, Sahib, Antaryl, Marcella, Merán, Zabszem, Francia, Alfonzó, stb.).


Díjlovaglás

A magyarországi spanyoliskola ismert lovasa volt Bodor András, a Honvéd lovasa. 1957-től 1963-ig Magyar Imre nyerte a bajnokságokat. A Budapesti Honvéd lovasa, Erdős Sándor Dernis és Hód nevű lovaival sok győzelmet szerzett.
1969-ben Dallos Gyula - a Honvéd versenyzőjeként - Palavessző nevű lovával szerezte meg első bajnoki címét. Edzője ekkor Erdős Sándor volt. Összesen 25-szörös magyar bajnok lett és kiérdemelte az "Örökös bajnok" címet. Ő minden idők legeredményesebb magyar díjlovasa, legeredményesebb lova Aktion volt.


Military

A Budapesti Honvéd lovasai rendszeres résztvevői voltak a háromnapos versenyeknek. Erdős Sándor Hód nevű lovával magyar bajnoki címet szerzett 1957-ben. Dallos Gyula, Vígh Béla, Hargitai János a válogatott tagjai voltak. Balogh István az 1984-es moszkvai military csapat tagja volt.


Öttusa lovaglás

1945 után több sportegyesület hozott létre öttusa szakosztályt. Ezek között az egyik legsikeresebb múlttal és jelennel a Budapesti Honvéd rendelkezik. Nagyszerű edzők olimpiai és világbajnokok egész sorát nevelték ki. Az öttusa lovaglás edzéseit a Nemzeti Lovardában Tóth Béla irányításával végezték, de a Hidász utcai lovarda is otthont adott az öttusázóknak. Itt több évtizedig Dr. Kollár Kornél vezette az edzéseket a szakosztály lovain. Nyugdíjba vonulása után Széplaki Pál, Vígh Béla és Móczár István voltak a lovasedzők.

A legsikeresebb honvédos öttusázók (a teljesség igénye nélkül): Dr. Török Ferenc, Dr. Móna István, Martinek János, Fábián László, Balogh Gábor, Ferdinándy Géza, Bódy János, Móczár István, Kancsal Tamás, Bakó Pál.